Úti cél Ausztria – értékeljen és nyerjen! Tovább a kérdőívhez.
Semmering vasútállomás
Leírás
A Semmering vasútvonal Gloggnitzból a Semmeringen át Mürzzuschlagba vezet. Egész Európában az első normál nyomtávú hegyi vasútként tartják számon, és így fontos mérföldkőnek számít a vasúttörténelemben. 1998-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ma naponta közlekedik a bécsi főpályaudvarról Wiener Neustadton és Gloggnitzon keresztül Semmeringbe. A stájer oldalon Mürzzuschlagig tart.
A Semmering állomáson található modern információs központ tervekkel, képekkel, modellekkel és könyvekkel nyújt tájékoztatást a történelmi vonalról. A rövidfilmek betekintést nyújtanak a 19. század egyik legnagyobb építési projektjének építési munkálataiba. Egy kis boltban szép ajándéktárgyakból válogathatunk.
Túrázás kilátással - a vasúti túraútvonalon
A vasúti túraútvonal közvetlenül a Semmering állomáson indul: az UNESCO világörökségi útvonalon vezet - csodálatos panorámával. Az út mentén számos kilátópont és Breitenstein, Klamm, Payerbach és Gloggnitz vasútállomás található. Így az egyénileg rövidebb vagy hosszabb túra is lehetséges.
A Semmering vasútállomástól a hágó tetejére vezető rövid túraútvonal szintén alig fél órát vesz igénybe. A szállodák és fogadóhelyek remek megállóhelyet biztosítanak egy kis harapnivalóért és egy jó éjszakai alvásért.
Semmeringi vasút: egy jelentős történelmi projekt
A Semmeringi vasút története valójában 1728-ban kezdődött, amikor VI. Károly császár elrendelte egy út építését ott, ahol korábban csak egy ösvény vezetett át a Semmering-hágón. A 19. században Johann főherceg vasútvonalat tervezett Bécsből a Semmeringen át Triesztbe. Ehhez a már meglévő vonalak végpontjait kellett összekötni - Gloggnitzig az alsó-ausztriai oldalon és Mürzzuschlagig a stájer oldalon.
Carl von Ghega 1841-ben kapott megbízást e nagyszabású projekt megtervezésére. Az építkezés már 1848-ban megkezdődött: több ezer munkással, köztük sok nővel - és nagy sebességgel. A Semmeringi vasút munkálatai már 1854-ben befejeződtek. Ferenc József császár és Carl von Ghega - akit időközben lovaggá ütöttek - először hajtott az új vonalon. Nem sokkal később megnyitották a személyforgalom előtt.
